Ritkán mondok ilyet könyvre, de ez nagyon rossz volt. Életem talán legrosszabb könyve, ezért is tartott ennyi ideig az olvasása. De már csak azért is végigküzdöttem, nem szeretek félbehagyni semmit. A történet semmitmondó, a gésák világáról nagyon keveset tudunk meg.
A könyv három részre tagolódik: az első részben a fiatal Kiharu gésává válását ismerjük meg. A másodikban a háborús időszakot, amikor szakít a gésa világgal, férjhez megy, gyermeket szül. A harmadikban pedig elhagyja Japánt, és Amerikában telepedik le.
A stílusa nagyon egyszerű, színtelen, izgalmak nélküli. Fogalmazása szinte már primitív.
A nő idegesített. Folyton saját magát fényezte, érdekes módon csak híres, vagy később híressé, elismertté vált emberekkel találkozott.
Fiát otthagyta Japánban édesanyja és idős nagymamája gondjaira bízva. Mikor fia kiment hozzá New Yorkba, és nagyon ellenséges volt vele, még ő volt felháborodva. Én is ezt tettem volna, ha csak úgy otthagyna édesanyám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése