Pierre-Michel Bertrand: Balkezesnek lenni - Bűn vagy erény?

A cím keltette fel az érdeklődésem erre a könyvre, mivel én is balkezes vagyok. A téma is érdekelt, mert gyerekkoromban sokszor mondták, hogy a szép kezeddel egyél/írjál, vagy épp felkiáltottak: Jé, te balkezes vagy? Mindig is bosszantottak ezek, mert 1. látja, hogy az vagyok, 2. ez nem valami bűvésztrükk. 
A könyvből választ nem kaptam, de sok érdekeset olvastam róla. Azt tudtam, hogy a régi rendszerben tiltották az iskolában, a könyvből kiderül, hogy ez egy babonából ered. A balkezesekre sokszor úgy néztek, mintha az ördögtől származnának. 
Szerencsére azért az erény oldal is megmutatkozik, rengeteg festő, képzőművész volt balkezes – persze sokan közülük is csak titokban. 
Szerintem teljesen mindegy, hogy az ember melyik kezével ír, stb és nem értem azokat a szülőket, akik erőltetik a gyermekeiket, hogy a jobb kezüket használják. A Lelki betegségek lexikonában van egy cikk erről, de ez már egy másik könyv…

Sigrid-Maria Grössing: Erzsébet királyné és a férfiak

Egy újabb könyv Sissiről, kicsit más megközelítésben.
Több könyvben olvastam már Erzsébet királyné férfi ügyeiről, ezzel kapcsolatos korabeli pletykákról, feltételezésekről, de kíváncsi voltam, hogy egy könyvben miket sűrítenek ebből össze.
Sissi kora legszebb asszonya volt, mindig kényesen ügyelt külsejére és ezt persze a férfiak is észrevették. Sissinek ez is volt a célja, növelte hiúságát, táplálta benne azt a tudatot, hogy még többet sanyargassa magát fogyókúrákkal, tornákkal és gondosan ügyeljen a külsejére. De magát nem adta oda senkinek, a jelmondata talán az lehetett, amit múzeumokban szokás mondani: mindent a szemnek, semmit a kéznek.
Ez még férjére, Ferenc Józsefre is vonatkozott, de ennek oka, hogy félt egy újabb terhességtől, attól, hogy tönkremegy híresen karcsú alakja.
Hogy mindezekből mi igaz, mi nem, ennek eldöntését az olvasóra bízom. Grössing könyveit azért szeretem, mert nekem pártatlannak tűnnek.

Gudrun Ziegler: A Romanovok titka

Szeretek európai arisztokrata családokról olvasni, elsősorban a Habsburgokról és a Romanovokról.
II. Miklós cárról és családjáról már több könyvet olvastam, de a család őseiről nem sokat tudtam, így esett a választás eme könyvre.
A Romanov család nem mondható annyira ősi cári dinasztiának, a könyv kb 300 évet ölel fel. Megismerhetjük belőle, hogyan léptek a cári trónra, hogyan tudtak ott maradni és végül a dinasztia bukását.
A könyv részletesen, mégsem túl aprólékosan taglalja az egyes életrajzokat, így élvezhető, nem unalmas és fárasztó eligazodni a részletekben.
Általános műveltségünk gyarapítására kiváló!