Sigrid-Maria Grössing: Erzsébet királyné és a férfiak

Egy újabb könyv Sissiről, kicsit más megközelítésben.
Több könyvben olvastam már Erzsébet királyné férfi ügyeiről, ezzel kapcsolatos korabeli pletykákról, feltételezésekről, de kíváncsi voltam, hogy egy könyvben miket sűrítenek ebből össze.
Sissi kora legszebb asszonya volt, mindig kényesen ügyelt külsejére és ezt persze a férfiak is észrevették. Sissinek ez is volt a célja, növelte hiúságát, táplálta benne azt a tudatot, hogy még többet sanyargassa magát fogyókúrákkal, tornákkal és gondosan ügyeljen a külsejére. De magát nem adta oda senkinek, a jelmondata talán az lehetett, amit múzeumokban szokás mondani: mindent a szemnek, semmit a kéznek.
Ez még férjére, Ferenc Józsefre is vonatkozott, de ennek oka, hogy félt egy újabb terhességtől, attól, hogy tönkremegy híresen karcsú alakja.
Hogy mindezekből mi igaz, mi nem, ennek eldöntését az olvasóra bízom. Grössing könyveit azért szeretem, mert nekem pártatlannak tűnnek.

Gudrun Ziegler: A Romanovok titka

Szeretek európai arisztokrata családokról olvasni, elsősorban a Habsburgokról és a Romanovokról.
II. Miklós cárról és családjáról már több könyvet olvastam, de a család őseiről nem sokat tudtam, így esett a választás eme könyvre.
A Romanov család nem mondható annyira ősi cári dinasztiának, a könyv kb 300 évet ölel fel. Megismerhetjük belőle, hogyan léptek a cári trónra, hogyan tudtak ott maradni és végül a dinasztia bukását.
A könyv részletesen, mégsem túl aprólékosan taglalja az egyes életrajzokat, így élvezhető, nem unalmas és fárasztó eligazodni a részletekben.
Általános műveltségünk gyarapítására kiváló!

Robert Seydel: A Habsburgok félrelépései

Ez a könyv a Habsburg családban előforduló félrelépésekről, homoszexualitásról, morganatikus (rangon aluli) házasságokról szól.
Nem meglepő, hogy ebben a családban is előfordultak ilyen esetek. A házasság nem szerelemből történt, hanem politikai megfontolásból. Sokszor az ifjak csak házasságuk napján találkoztak először egymással, így nem meglepő ez az érzelem nélküli kapcsolat. És amit otthon nem találtak, keresték máshol.
A Habsburgok több száz évet felölelő dinasztiájában sorozatosan fordultak elő ilyen esetek. Ezekből rendszerint gyermekek, avagy fattyak is születtek. A XIX. századig nem igen tudnak nőkről, akik szintén máshol keresték a boldogságot. De utána annál nagyobb és megrendítőbb esetekben fordult elő.
Szintén e századtól voltak nagyobb számban rangon aluli házasságok, sok esetben egyszerű polgárokkal kötötték össze életüket a hercegek és hercegnők. Ezzel vállalva rangjukról, hozományukról való lemondást is.
Érdekes volt olvasni ilyen megközelítésből is a nagy uralkodó családról.

Friedrich Weissensteiner: Mária Terézia leányai

Mária Teréziának 16 gyermeke született, közülük 11 leány. A könyv a 8 leányról szól, a többiek kisgyermekként elhunytak.

Megismerhetjük eme könyvből a császár- és királynő nevelési elveit, mit tartott fontosnak a lányok tanításában, hogyan készítette fel őket a házaséletre.

Nagyon családcentrikus volt, szerette gyermekeit, de mégis volt egy közülük, aki a kedvence volt: Mária Krisztina, az 5.-ként született gyermek. Egyedül ő házasodhatott szíve szerint, a többiek sorsáról a politikai megfontolás döntött.

A kor rettegett betegsége, a fekete himlő a császári kastélyt sem kímélte, sőt Mária Teréziát sem, de ő csodával határos módon túlélte a szörnyű kórt.

Gyermekeit jó tanácsokkal látta el, amit ők rendszerint nem fogadtak meg. Némelyikük lázadozott sorsa miatt, a boldogtalan házasságok miatt, de a császári anyát ez nem hatotta meg. Engedelmességre, szerénységre utasította őket. De ez nem igen vált be...

Nagyon tanulságos könyv, sok új információt megtudtam belőle. Végre nem csak Marie-Antoinette-ről olvashatunk, hanem a többiekről is.

Colleen McCullough: Antonius és Kleopátra

Félve vettem a kezembe ezt a könyvet. Elég vaskos és az írónőt sem ismertem. De azért átrágtam magam rajta, és érdemes volt.

A történetből megismerhetjük az ókori Róma és Egyiptom világát, Antonius és Kleopátra szerelmét, és Octavianussal való csatározásait.

Julius Caesar Octavianust hagyta meg utódául, ám ebbe sem Antonius, sem Klepoátra nem hajlandó beletörődni, hiszen neki Caesartól született fia, Caesarion érdeke és jövőbeli hatalma mindennél fontosabb.

Antonius több feleséget is elfogyaszt élete során, számos gyermeket nemz, de talán igazi szerelem csak Kleopátrához fűzi, Tőle is születik három gyermeke.

Kleopátra eleinte csak fia érdekeit tartja szem előtt, de lassan-lassan beleszeret a rómaiba - meglepő módon egy csata elvesztése után.

Octavianus mindenre hajlandó, hogy egyedül ő uralja Rómát, a provinciákat és lehetőleg Egyiptomot is. Érdekházasságokat köt, lejáratja a Forumon Antoniust, megöli Caesariont.

Miután Antonius és Kleopátra rájön, számukra nincs menekvés, nem tudják legyőzni Octavianust, öngyilkosságot követnek el. Antonius kardjába dől, Kleopátra egy királykobra segítségével vet véget életének.

Izgalmas, fordulatokban gazdag leírást kapunk az említett személyekről, a kor stílusáról.

Victoria Holt: A korona árnyékában

A könyvből megismerhetjük Bloody Mary-t, avagy Véres Máriát.

A 16. századi angol királynő élete cseppet sem irigylésre méltó. Szülei házassága tönkrement, apja még a pápával is megharcolt, hogy elválhasson és feleségül vehesse Boleyn Annát. Mária pedig fattyúként élt tovább, hiszen így már törvénytelen gyermeknek számított.

Hamarosan testvére született, Erzsébet. Apjának ezúttal sem teljesült álma, hogy fia szülessen. Annától is meg kellett szabadulnia - a Towerbe záratta és kivégeztette.

Harmadik felesége Jane végre megajándékozta Henriket egy fiúval. A kis Edward lett a trónörökös és apja büszkesége. De édesanyja a szülést követően nem sokkal elhunyt.

Ezután még Henriknek három felesége volt, akik közül egyet szintén kivégeztett.

Mária időközben felnőtt és visszatérhetett az udvarhoz, ám élete mindvégig veszélyben forgott. Hithű katolikus volt, ami azért volt veszélyes, mivel Angliában apja megtagadta a pápát, és ő lett az egyház feje. A protestáns vallás is egyre jobban terjedt.

Apja halála után a gyermek Edward lett az uralkodó, akit befolyásolói a protestanizmus felé tereltek. Erre akarta rávenni nővérét is, de Mária nem volt hajlandó megtagadni hitét.

A beteges, gyenge Edward elhunyt, helyébe Jane Grey lépett, de ő csak 9 napig volt Anglia királynője.

Őt végre Mária követhette, álma és küldetése ezennel beteljesülhetett.

Mária már nem volt fiatal, de még mindig hajadon. Mindennél jobban vágyott férjre és gyermekekre. Végül 37 évesen férjhez ment Habsburg Fülöphöz, unokatestvére fiához, aki ekkor csupán 26 éves volt. Pár hónap múlva Mária úgy érezte áldott állapotban van, már felkészültek a szülésre is, amikor rettenetes csalódás érte - nem volt terhes, csak a vízkór tért vissza, és ettől volt felpuffadva a hasa.

Fülöp apja átadta Spanyolország trónját fiának, így a férjnek vissza kellett térnie hazájába, de nem is sietett vissza feleségéhez.

Máriát egyedüllét, depresszió gyötörte.

42 évesen hunyt el, egyedül, csupán kedvenc és hűséges udvarhölgyei voltak vele.

Tetszett a mű, végigkíséri Mária egész életét. Örömét, bánatát hűen megörökíti e mű.

Sigrid-Maria Grössing: A Habsburgok szerelmi krónikája

Ebből a könyvből több Habsburg házasság történetét megismerhetjük. Voltak szerencsés és nagyon rosszul sikerültek is. Több évszázadot is bemutat a könyv, kezdve Miksától egészen Károly és Zita életéig.

Rendkívül részletes, sok hiteles levél részletet tartalmaz.

Sok könyvet olvastam már eme ősi arisztokrata családról, mégis adott ez a könyv újat.

Legjobban Ferdinánd és Philippine Welser története hatott meg, de érdekes Ferenc József szeretőiről szóló rész, és fiának Rudolfnak tragikus sorsa is.

Walter Lord: A Titanic pusztulása

A filmet mindenki ismeri a Titanic katasztrófájáról, de szerintem akit érdekel a téma, érdemes olvasni is róla.

Az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic, a kor technikai csodája, mi is lett volna más, ha nem úszó "társadalmi minta", amelyen - akárcsak az igazi társadalomban - felül találjuk a milliomosokat, középütt a polgári középosztályt, legalul pedig a koldusszegény kivándorlókat. Amikor 1912. április 14-ének éjjelén, az első atlanti átkeléskor a Titanicot elérte a végzete, több volt ez közönséges katasztrófánál. Bizonyos értelemben jelkép az óriáshajó: a polgárság önbizalma súlyos sebet kapott a végzetes éjszaka után, semmi sem volt többé ugyanolyan", írja világsiker aratott művében Walter Lord.
A feszülten érdekes könyv aprólékos nyomozó munka eredménye: megragadóan tárja elénk a katasztrófa emberi aspektusait. A visszaemlékezések nyomán maguk a szemtanúk beszélik el a hihetetlen éjszaka történetét.

A könyv végén áldozatok és túlélők névsorát olvashatjuk.